Szauna Sókabin Polikarbonát fedés Medence világítás Medence világítás Medence takarás Medence gépészet Medence Masszázsmedence Masszázsmedence Masszázsmedence Masszázskád Jacuzzi Jacuzzi Jacuzzi Jacuzzi Épített masszázs medence Épített masszázs medence


  



HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS
Vezetéknév
Keresztnév
E-mail


Főoldal :: Technológiák, érdekességek ::

Technológiák, érdekességek, fontos tudnivaló

Ebben a fejezetben szeretnénk összefoglalni azokat az ismereteket, amelyek segíthetik Önt abban, hogy igényeinek és lehetőségeinek legjobban megfelelő medence telepítésébe vágjon bele. 

Egy megfelelően végiggondolt, kiválasztott és kivitelezett medence a garanciája, hogy hosszú éveken keresztül örömét lelje benne.
Javasoljuk, hogy olvassa végig a teljes fejezetet, hiszen minden rész tartalmaz a használattal, fenntartással kapcsolatos hasznos információkat.


 
Mi kell egy medence építéséhez?


Elsősorban megfelelő hely a kertben, vagy a házban.
Építési engedély
A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint a bruttó 50 köbméternél nagyobb űrtartalmú fürdő és más célú medence létesítésénél az építtetőnek építési engedélyt kell kérnie az ingatlan fekvése szerinti elsőfokú hatóságtól. (Továbbá a szabáyozás szerint az 1,50 méternél mélyebb medencék is építési engedélykötelesek).


Az építési engedélynek általában tartalmaznia kell:

 

  • 90 napnál nem régebbi hivatalos helyszínrajzot,
  • tulajdonlap másolatát, illetve tulajdonosi nyilatkozatot,
  • az építéssel érintett szomszédok nevét és címét,
  • műszaki engedélyezési tervet, tervezői nyilatkozatot,
  • közművek (víz, csatorna) elvi hozzájárulását,
  • nyilvános használatú medencék esetében ÁNTSZ hozzájárulást.

Tapasztalataink szerint az engedélyt általában megadják, de célszerű a műszaki osztállyal való előzetes egyeztetés, mivel részletkérdésekben eltérő lehet a megítélés (pl. a háztól, kerítéstől való minimális távolság). Előfordulhat a közművek elutasító álláspontja, azonban általában ilyenkor is található az engedélyezést lehetővé tévő megoldás. Fontos tudnivaló, hogy a medence által elfoglalt terület nem számít beépített területnek.
Nem utolsósorban pénz.



Egy kicsit kevesebb, mint amennyi egy személyautó vásárlásához elegendő. Ezzel még nem mondtunk túl sokat, de nem is mondhattunk, hiszen egy medence is lehet kiviteltől függően "Trabant" vagy "Mercedes", azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy kellően előrelátó építtető, ha nem is "Trabant", de mondjuk "Lada" medencéjét néhány év alatt "Mercedes"-szé tudja fejleszteni. A medencére fordított összeg tehát tág határok között változhat.



A medence mérete


A medence méretének meghatározása mindenképpen kompromisszumos döntést igényel, hiszen a medence méreteivel használati értéke is nő, másrészről jelentősen nőnek a kivitelezés és fenntartás költségei is.
Azok, akik elsősorban pancsolni kívánnak, nyugodtan megelégedhetnek 4-5 méter körüli medencemérettel és 1,2 méter körüli mélységgel.
Azok viszont, akik úszni is akarnak 6-7 méternél kisebb medencét nem érdemes készíttetniük, illetve venniük. 10-12 méternél hosszabb medence a költségek jelentős emelkedése miatt célszerűtlennek tűnik, hiszen a használati érték már alig nő. A medence szélességi értéke általában a hoszzúság 1/2-ed része körüli érték, szerencsés, ha a 3,5 métert meghaladja.
Gyakran tapasztaljuk a szükséges medencemélység téves megítélését. Nagyon sokakban él- nyilván a sportuszodák gyakorlatából - az a tudat, hogy egy úszómedencében a vízmélységnek legalább 2 méternek kell lennie. Lefelé terjeszkedni a medence mérettel általában még költségesebb, mint hosszirányban és cserébe legfeljebb a csukafejes-ugrás élményét kaphatja az építtető. Úszásra az 1,2 méter vízmélység már tökéletesen megfelelő, 1,4 méter vízmélység pedig már a mélyvíz érzetét kelti, annak veszélye nélkül.
A medence alakja
Természetesen a medencének nem kell feltétlenül téglalap alakúnak lennie, bár nem véletlen, hogy többnyire ilyenek készülnek. Az erősen, vagy szeszélyesen ívelt oldalú medencék egyedi vízbevezetési megoldásokat követelnek, építészeti kivitelezésük nehezebb. Egyedi, a környezettel jobban harmonizáló, de drágább medence épülhet így, mint a szögletes változatban.
Két alapvető eset lehetséges: a kerti, valamint a beltéri elhelyezés.
Sokan szeretnék a két megoldást valamilyen szinten ötvözni. Nekik azt javasoljuk, hogy csak nagyon jó építész, illetve kivitelező támogatásával válasszanak ilyen megoldást, előre tisztázzák a szerkezet részleteit, legjobb, ha a kivitelezőtől referenciát is kérnek.


Kerti medence


Előnyei:

 

  • általában nagyobb méretű medencét lehet építeni,
  • az úszás, pancsolás a szabadban a legkellemesebb (ha jó az idő!),
  • medence kivitelezése olcsóbb,
  • nincs szükség szellőztető, párátlanító rendszerekre,
  • a víz fűtése esetleg elhagyható, vagy elhalasztható.

Amire ügyelni kell:

 

  • a kert növényzetére: legjobb, ha a medence körül csak füves rész van, mivel a bokrokról, fákról lehulló levelek feleslegesen terhelik a tisztítórendszert, több elfoglaltságot okoznak a tulajdonosnak,
  • jó, ha a medence minél szélvédettebb: hőveszteség kisebb, kellemesebb hőérzet, kevesebb szennyeződést hord a medencébe a szél,
  • medence kiemelése: ha a medence némiképp kiemelkedik környezetéből nem válik a szélhordalékok, csapadékvizek gyüjtőhelyévé,
  • a talajviszonyokra: medencét feltöltött talajon alapozni nem szabad,
  • építési hatóság előírásaira.

Beltéri medence


Előnyei:

  • bármikor használható,
  • üzemeltetése kevesebb gonddal jár (környezeti hatások nem jelentősek),
  • téliesítésre nincs szükség.

Amire ügyelni kell:

  • a medencetérben a levegő hőmérséklete 2-3 fokkal haladja meg a medencevíz hőmérsékletét (kellemes közérzethez, illetve a kiszabaduló pára kezelhetősége érdekében),
  • medencetér fűtésének, párátlanításának gondos tervezésére, az épületrész, nyílászárók jó hőszigetelésére,
  • célszerű a medencét szerkezetileg az épülettől elválasztani,
  • medence vízzáróságának fokozott követelménye (épület szerkezeti károsodásának elkerülése érdekében)

Vízkezelés


Az uszodavíz kezelésének legfontosabb alkotóelemei a víz szűrése, a víz megfelelő intenzitású, és irányú áramoltatása a medence minden részén, illetve biológiai, kémiai kezelése. Az ezekhez szükséges berendezések, szerelvények beépítése a medencébe feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a medence vize hosszú időn keresztül kristálytiszta legyen. Emellett fontolóra veendő, hogy milyen gépészeti elem kerüljön még beépítésre, illetve hogyan lehet megteremteni a lehetőségét egy későbbi komfortnövelésnek.
A víz medencébe történő bevezetése, áramoltatása, elvezetése alapján kétféle alapvető rendszert különböztetünk meg: feszített víztükör és a fölözővel ellátott süllyesztett víztükör.
Mindkét rendszer lényege, a víz fölözése, azaz a legfelső, egyértelműen legszennyezettebb, vízréteg intenzív elvezetése a szűrőrendszerbe. Feszített víztükrű medencénél a medence teljes kerületén történik a vízelvétel, süllyesztett víztükör esetén a fölőzőben kb. 15-50 cm szélességben.


Süllyesztett víztükör


Előnyei:

  • szokásos magánmedence méreteknél vízkezelés szempontjából egyenértékű a feszített víztükrű rendszerrel,
  • kivitelezés egyszerűbb, olcsóbb,
  • medenceszerkezet kisebb helyigényű, és nincs szükség járulékos építészeti objektumra (kiegyenlítő tároló),
  • a vízforgató rendszer működése járulékos zajoktól (víz csörgedezése) mentes,
  • vegyszerkipárolgás mértéke alacsonyabb.

Feszített víztükör


Előnyei:

  • medence mélysége teljes egészében kihasználható (nincs a vízfelszín felett 10-15 cm perem),
  • nincs vízkő-, illetve zsíros szennyeződés lerakódás a vízvonal magasságában,
  • esztétikai szempontból általában kedvezőbb a megítélése.

A vízszűrés feladata kettős: egyrészről az, hogy a medencevízben a vizet nem kívánatos élettérré tevő lebegőanyag- és szervesanyag-tartalmat oly mértékben csökkentse, hogy az élet zavaró mértékű burjánzását elviselhető vegyszeres kezeléssel blokkolja, másrészről a szem számára is vonzóvá, kristályosan átlátszóvá, uszadék és lebegőanyag mentessé tegye. A szűrésnek két fázisát lehet megkülönböztetni: az előszűrést és a szűrést. Előszűrés alatt a nagyobb uszadékok (gallyak, levelek, rovarok, stb.) eltávolítását értjük. Ezt a feladatot a fölözőbe elhelyezett szűrőkosár, illetve a szivattyú szálfogója látja el.
A tulajdonképpeni medencevíz szűrés alatt az 1 mm-nél kisebb lebegőanyagok és a kolloidális méretű szennyeződések eltávolítását értjük. A szűrés minősége elsősorban a szűrőanyagtól függ. A legáltalánosabban használt, a természet által is "kipróbált" szűrőanyag a kvarchomok. Az egyéb megoldások tulajdonképpen kényszermegoldást jelentenek.


A leggyakrabban alkalmazott szűrőanyagok:


Speciális papírbetétek, műanyag szűrőbetétek
Jellemzőik: a szűrőréteg igen vékony (0,5-2,0 mm), merev anyag. Tisztítása ellenáramú öblítéssel, vagy egyszerű lemosással valósítható meg, azonban a használat során a szűrőbetét egyre nehezebben tisztul ki, 2-3 hónapon belül cserére szorul. A szűrőbetétek minősége igen eltérő lehet, előfordulhat, hogy néhány hét után használhatatlanná válnak. A szűrőbetétek általában a vízforgató szivattyúval egybeépített a medence peremére szerelt, és vízbemerülő szűrőedényben vannak elhelyezve.


Alkalmazásuk legfeljebb az alábbi esetekben javasolt:

 

  • kis szűrési teljesítményigényű medencék (max. 10-15 m3), és - egyszerű, vízbemerülő kivitelű szűrőre van szükség
  • vízforgató-szűrő rendszer nélkül létesített medencék utólagos szűrési megoldására.


Minden egyéb esetben célszerű a homokszűrő alkalmazása, mert a csökkent teljesítményű szűrés egyre növekvő vegyszerfogyasztást, majd pedig romló vízminőséget okoz.


Kvarchomok


Jellemzői: a szűrőréteg vastag (magán medencéknél is 30-50 cm), a homok szemcsenagysága 0,6-0,8 mm. Az uszodatechnikai kvarchomokszűrők zárt, hengeres műanyag vagy rozsdamentes acél tartályok, amelyek kb. félig vannak kvarchomokkal töltve. Az eltömődött szűrőréteg tisztítása ellenáramú öblítéssel valósítható meg. Az öblítéshez szükséges irányváltást az uszodatechnikára jellemző ötutú, hatállású kezelőszelep átállításával lehet a kezelő számára kényelmes módon megvalósítani. Az öblítés szükségessége a szűrőtartályra szerelt nyomásmérőn megfigyelhető a szűrőtöltet eltömődése miatti nyomásnövekedés által.


Biokémiai kezelés


Vegyszeres kezelés nélkül a medencék vize néhány héten belül bezöldül, használhatatlanná válik, ezért a ma elterjedt technológiák mellett a vegyszerezés mindenképpen szükséges része a vízkezelésnek.


A vegyszerezés feladatai:

 

  • fertőtlenítés
  • algamentesítés
  • pH beállítás
  • eleltetés

 


A fertőtlenítés


Feladata a vízben egészségügyi kockázatot jelentő vírusok, baktériumok, gombák elpusztítása. A fertőtlenítő hatást szokásosan oxidációs hatású vegyszerekkel (klór, bróm, jód, káliumpermanganát, aktív oxigén, ózon), vagy egyéb eljárással, (pl: ezüstözés, UV besugárzás, sósvizes fertőtlenítés).
A legelterjedtebb - sokak által kritizált - eljárás a klóros fertőtlenítés.


Több fajta, egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő hatású klórféleséget használnak fertőtlenítésre (nátriumhipoklorit (háztartási hipo), kálciumhipoklorit, szerves klórkészítmények, klórgáz, klórdioxid). Magánmedencék esetében a a leggyakrabban alkalmazott szerek a szerves klórkészítmények. Előnyük az igen magas 55-90% klórtartalom, stabilitás mind tároláskor, mind vízben oldva, az adagolásuk a víz pH értékét nem befolyásolja. További előnyük, hogy létezik a gyorsan oldódó klórkészítmények mellett olyan változat is amely lassan, 3-10 nap alatt oldódik, folyamatos klórozást biztosítva ezzel a medencében. A klóros fertőtlenítőszerek precíz adagolásával, a pH érték kedvező szinten tartásával a sokat bírált klórszag és egyéb mellékhatások elkerülhetők.


A bróm és a jód kémiailag a klórral rokon vegyületek, szintén alkalmasak fertőtlenítésre. Előnyük, hogy nem keletkeznek kötött klórformákhoz hasonló kellemetlen mellékhatású vegyületek. Hátrányuk, hogy fertőtlenítő képességük jóval korlátozottabb, áruk viszont magasabb.


Az aktív oxigén tartalmú szereket a klóros fertőtlenítős hátrányainak kiküszöbölésére fejlesztették ki. Előnyük, hogy nincs "klórszag", a bőrt, szemet a kezelt víz nem irritálja, nem keletkeznek kellemetlen mellékhatású vegyületek. Hátrányuk, hogy drágábbak a klórtartalmú szerekhez képest, esetenként - főleg nagy terhelés esetén - szükséges lehet lökésszerű klórozás is.


Az ózonos vízkezelés a nagyon erős hatású elemi oxigén közvetlen bevitelén alapul. Előnye, hogy igen hatékony, kellemetlen mellékhatás nélkül. Hátránya, hogy az ózon igen bomlékony, ezért a medencevíz biztonsági fertőtlenítőszer-szintje nem tartható, klórral kell kombinálni, illetve az ózont csak a helyszínen lehet előállítani ózongenerátorral.


Az UV sugaras fertőtlenítés lényege, hogy a kezelendő vizet átlátszó csőszakaszon világítják át. Fertőtlenítő hatás csak a megvilágított szakaszon érvényesül, a biztonsági fertőtlenítőszer-szint kombinált klóradagolással érhető el.


Az ezüstözés során nincs oxidáció, a mikroorganizmusok elpusztítása lassan - igaz biztosan - megy végbe. Alkalmazásuk az utóbbi években ezüst-réz ionos fertőtlenítő berendezések révén egyre elterjedtebb. Előnyük, hogy alkalmazásukkal a klóros fertőtlenítők használata jelentősen mérsékelhető, egy fertőtlenítőbetét hosszú ideig (3-6 hónap) használható, karbantartás nélkül.


A sósvizes fertőtlenítés még a klórozási eljárásokhoz tartozik, de annak kellemetlen mellékhatásai nélkül. Az eljárás lényege, hogy a medence vizében az úszó számára alig érzékelhető mennyiségben konyhasót kell feloldani. A vízforgató rendszerbe beépített speciális készülék elektrolízis révén pontosan beállított mennyiségű klórt termel a medence sós vizéből. Hátránya, hogy lényegesen több pH-csökkentő szer adagolása szükséges, tartósan növeli a víz Na-ion tartalmát.


Algaölés


A fertőtlenítés mellet a vegyszeres vízkezelés másik kiemelt feladata az algaölés. Az algaspórák a széllel vagy esővel kerülnek a vízbe, emiatt elsősorban kerti medencéknél elkerülhetetlen az algásodási hajlam. Az algásodást az állandó fertőtlenítőszer-szint késlelteti, de megakadályozni nem tudja, ezért algamentesítőszer rendszeres adagolása feltétlenül szükséges.


pH beállítás


A víz pH-értéke a víz savasságát-lúgosságát mutatja. A semleges pH-érték 7,0. A természetes vizek pH-értéke enyhén lúgos (7,2-7,4). Az ivóvízre megengedett pH tartomány (6,8-8,5). A medencevízre javasolt pH érték 7,2-7,6. Ennek okai, hogy minden vízkezelőszer 7,2-7,6 tartományban fejti ki optimális hatását, 7,8 pH-érték felett kellemetlen hatású vegyületek keletkeznek, megnő a vízkőkiválási hajlam, illetve a magasabb és alacsonyabb pH, irritálja a fürdőzők bőrét. A pH érték csökkentése pH-Minus, a növelése pH-Plus nevű szerekkel érhető el.


Teleltetés


A teleltetés vegyszerigénye abból fakad, hogy a legtöbb fóliás és műanyag medence gyártója előírja, hogy a medencét vízzel feltöltve kell átteleltetni. A medencében hónapokig álló vízből kiváló vízkő azonban tavasszal nehezen távolítható el. A téliesítő vegyszerek csökkentik a vízkőkiválási hajlamot, algagátló hatóanyaguk révén megakadályozzák a letakart medencében az algák szaporodását, megkönnyítve ezzel a tavaszi takarítást.


Extra felszerelések


A medence a fentiekben tárgyalt szükséges berendezések, és anyagokon felül sok látványos, és kényelmi elemmel is felszerelhető:


Vízalatti világítás


Általában a medence oldalfalába vannak beépítve a reflektorok, amelyek teljesítménye 50-300W, 12 V feszültségszinten. Egy 300W-os lámpa kb. 4x4 m-es vízfelület erőteljes bevilágítására képes. A lámpák számát ennek alapján célszerű meghatározni.


Ellenáramoltató berendezés


Annak érdekében, hogy a szokásos méretű magánmedencék úszás szempontjából jobban kihasználhatók legyenek, ajánlhatók az ellenáramoltató berendezések. Működésük lényege, hogy erős meghatározott irányú vízáramlást keltenek a medencében, amely leginkább a folyók sodrásához hasonlít, az úszó szembe úszva a sodrással, gyakorlatilag egyhelyben tempózva jut a folyamatos úszás élményéhez. Beépítésüket tekintve léteznek utólag szerelhető ún. belógatós berendezések, vagy a medence létesítésekor a medence falába építhető típusok.


Vízfűtés


A medencevíz fűtési lehetőségének kiépítésére feltétlenül gondoljanak azok, akik:

 

  • beltéri medencét építenek,
  • 30 C feletti vízhőmérsékletet szeretnének,
  • 3-6 napon felmelegedési időt csökkenteni szeretnék,
  • az átmeneti lehűlések, borongós napszakok vízhőfok-csökkentő hatását szeretnék kompenzálni,
  • fürdési szezont meg szeretnék nyújtani.

A vízfűtés kiépítésével a medence kihasználhatósága jelentős mértékben (akár 100-200%-kal) megnő, a medence létesítési költségének mindössze 10-20%-kos növekedése mellett, tehát a medence fűtése célszerűnek látszik, kérdéses viszont hogy milyen berendezésfajtákat alkalmazzunk. Az egyes berendezésfajtáknak eltérőek az alkalmazási feltételeik, az általuk elérhető felfűtési gyorsaság, a felhasznált energia ára, a bekerülés költsége.


A szóba jöhető berendezésfajták:


Elektromos fűtők


Az elektromos fűtők legfőbb előnye, alacsony bekerülési költsége, illetve az, hogy telepítésének feltételei a legtöbb helyen rendelkezésre állnak. Hátránya, hogy egységnyi hőmennyiség előállításának a költsége a szóba jöhető megoldások közül a legmagasabb, és a fűtőteljesítmény erősen korlátozott. Alkalmazása elsősorban kültéri medencék esetében javasolt, abban az esetben, ha:

 

  • nincs kazán, a kazántól a fűtővíz-vezeték kiépítése a medencegépházhoz bonyolult, költséges,
  • a medence használata rövid időszakra esik (pl. nyaralókban),
  • a medence mérete nem túl nagy (40-45 m3-nél kisebb)

Kazánhoz csatlakozó hőcserélők


A hőcserélős fűtés telepítése minden méretű és típusú medencéhez javasolható. Előnye, hogy a rendelkezésre álló fűtőteljesítmény többszöröse lehet az egyéb megoldásoknak, üzemeltetése viszonylag olcsó, üzembiztos. Hátránya, hogy telepítése műszakilag bonyolultabb, költségesebb, azonban az üzemeltetés költségkülönbözete miatt ez rövidlátó érv.


Napenergiát hasznosító berendezések


A napenergia hasznosítására többféle megoldás létezik. Általánosságban elmondható, hogy a medence fűtése céljából legalább a medence alapterületének felét meghaladó hőelnyelő felület szükséges ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk fűteni a medencét. A legegyszerűbb megoldás a közvetlen hőátadású, üvegezetlen, fekete, műanyagcsöves rendszer, ahol a medencevíz átáramlik a kollektortesten, miközben felmelegszik.

 

A medencevizet háromféleképpen keringtethetjük a kollektoron keresztül:

 

  • a szűrő-forgató szivattyúval, szelepeket közbeiktatva a szükséges részáram beállítására,
  • a kollektor felé menő részáramba épített nyomásfokozó szivattyúval,
  • a szűrő-forgatótól független cirkulációs kör kiépítésével, szivattyúval.

A legfőbb problémák ezen rendszerek esetében:

  • a kollektorban a víz túlmelegedhet, a forró víz a szűrő-forgató műanyag vezetékeibe jutva, károsíthatja azokat, a vízbefúvó elemeknél a fürdőzők is forrázás veszélyének vannak kitéve,
  • magasra telepített kollektorok esetén a szűrő-forgató rendszert nagyobb nyomás terheli,
  • a fűtőteljesítmény akkor jelentkezik, amikor kevésbé van rá szükség (nyáron, napsütésben).

A medencevíz, és a napkollektoron áramló folyadék szétválasztásával lehet a rendszert biztonságosabbá és szabályozhatóbbá tenni. Ilyenkor hőcserélő közbeiktatása szükséges, így a kollektoron áramló felforrósodott folyadék a hőcserélőben adja át a hőt a medence vizének. A primer oldalon fellépő magas hőmérséklet és nyomás értékek miatt ez a megoldás gondos tervezést, anyagkiválasztást követel.


Medence fedések


A medencék lefedésének igénye két alapvető szemponton alapul. Az egyik a medence párolgásának, hőveszteségének csökkentése, illetve a szennyeződések, állatok, esetleg kisgyerekek távoltartása a medence vizétől.

A legáltalánosabb lefedés típusok az alábbiak:


Buborékfólia


A víz felszínen úszva kell a takarót elhelyezni. Előnye, hogy a lefedett medence párolgása gyakorlatilag megszűnik, a hőveszteség is jelentősen, kb 40-60%-kal csökken. A takaró könnyebb kezelhetősége érdekében - amennyiben a medence alakja is lehetővé teszi - célszerű csörlőszerkezettel kiegészítve telepíteni. A takaró felületére jutó szennyeződések a takaró pereménél a szél által, vagy csörlőzéskor a takaró végénél könnyen a vízbe jutnak, tehát a szennyeződésekkel szemben nem hatékony ez a megoldás. Mechanikai terhelésre lesüllyed, tehát állatok és gyermekek megóvása szempontjából inkább hátrányos mint előnyös a telepítése.


Úszó redőny


A takaró a vízfelületén úszik, hasonlóan a buborékfóliához, a párolgást minimálisra csökkenti, a hőveszteségeket a buborékfóliánál is nagyobb mértékben csökkenti. Létezik olyan kivitele, amely teherbíró, tehát a gyermekeket, állatokat is védhetjük alkalmazásával. Legfőbb hátránya borsos ára, illetve utólagos telepítése - főleg egyedi medenceformáknál igen körülményes lehet. A szennyeződésekkel szemben gyakorlatilag nem véd.


Takaróponyva


A medence méreténél minden irányban kb. 0,7-1,0 m-rel nagyobb takaró, amelyre a medencén kívül súlyokat kell elhelyezni, így akadályozva meg azt, hogy a takarót a szél elfújja. A medence téli letakarására használjuk. A ráhelyezés és elbontás meglehetősen időigényes, több emberes feladat, ezért a nyári gyakori mozgatás sok problémát okozna. Mechanika terhelése nem javasolt.


Kifeszített ponyva


A takaróponyva a medence körül lefúrt dűbelekhez rugós hevederekkel van rögzítve. A takaró a medence felett kifeszül. Szintén téli medence takarásra használatos, teherbíró, véd a szennyeződésektől.


Automatikus működésű berendezések


A medencék karbantartásához tartozó műveletek részben vagy egészben automata berendezésekre bízhatók. Tudni kell azonban, hogy az automata berendezések alkalmazása nem jelenti azt, hogy nem kell a medence karbantartásával foglalkozni, csupán a ráfordított időt csökkenti, illetve az emberi feledékenységet, pontatlanságot küszöböli ki.


Automata kezelőszelep


A szűrő-forgató berendezés visszaöblítése motoros kezelőszelep beépítésével lehetséges. A szűrőöblítések gyakorisága és időtartama programozható a készülékbe. A beállított időpontokban a rendszer a szűrőöblítés-előszűrés-szűrés funkciókat önműködően végrehajtja.


Automata porszívó


A medencében leülepedett szennyeződések eltávolítása (porszívózása) a legidőigényesebb karbantartási feladat. Önjáró porszívóberendezések alkalmazásával mentesülhetünk e művelet elvégzése alól. Egyszerűbb kivitelű berendezések a szűrő-forgató szivattyú szívóhatása révén mozognak és szívják fel a szennyeződést, a bonyolultabb berendezések beépített szivattyúval, és járó mechanizmussal vannak felszerelve.


Vegyszeradagoló berendezések


A medence jó vízminőségének megőrzése érdekében többféle vegyszer egyidejű alkalmazása szükséges. A vegyszeradagoló berendezések mérőcelláin átáramló víz vegyszerszintje alapján vegyszeradagoló szivattyúk adagolják a medence vizébe a szükséges mennyiségű vegyszeroldatokat.


Páramentesítő berendezések


Beltéri medencék esetében számolni kell a medencevíz párolgásából adódó problémákkal. Lakóterekben normál öltözetű ember számára az 50-55% közötti páratartalom az ideális, meztelen test esetében valamivel több, 60-70%. Az emelkedő páratartalomra az épületszerkezet is érzékenyen reagál. Az első maradandó jelenségként a penészesedés jelentkezik. Ennél súlyosabb károsodás, hogy a magas páratartalom hatására víz és vele együtt oxigén diffundál az épületszerkezetekbe, s ott korrodálja az acél elemeket.
80% feletti páratartalom esetén 6-10 éven belül tönkremehet az épület!


A páratartalom korlátozására hivatottak a páramentesítő berendezések. Ezen berendezések működésüket tekintve leginkább a klímaberendezésekhez hasonlíthatók, azzal a különbséggel, hogy a klímák kül- és beltéri egysége a páramentesítők esetében együtt kerül beépítésre. A páramentesítőben a beszívott nedves levegő fagypont közelébe hűl, a benne rejlő pára vízcseppek formájában kicsapódik, majd a párakicsapódás során felszabaduló hőmennyiség a lehűtött száraz levegőt felfűti. Így a gépből távozó levegő száraz, a beszívott levegőnél 5-10 C -kal melegebb.

A készülék a medence hűlésének kb. 80%-át képviselő pára hőtartalmának mintegy 80%-át hasznosítja a medencetér légfűtésére. Lényeges szempont, hogy megakadályozzuk a medencetér viszonylag meleg és párás levegőjének átjutását más helyiségekbe. Erre a célra szabadba fúvó szívóventillátor beépítése javasolt a medencetérbe.



CÉGISMERTETŐ | ÁRAJÁNLATKÉRÉS | SZOLGÁLTATÁSOK | KAPCSOLAT | WEBOLDAL KÉSZÍTÉS | WEBRAKTÁR

KEREX ZUGLÓ USZODATECHNIKAI KFT.
KEREX USZODATECHNIKA - USZODATECHNIKA, OTTHONI MEDENCE, ÉLMÉNY MEDENCE, MASSZÁZS MEDENCE, PEZSGŐ MEDENCE, SOLEO MEDENCE
1141 Budapest, Fogarasi út 73 / A. TEL.: +36 1 363 23 61 ; +36 70 388 8663

Weboldal készítés | Google+